„Mivel realistának és földhöz ragadtnak tartom magam, nyilván egy kicsit cinikusan álltam az egészhez,
…de már az első alkalom után tudtam, hogy teljes mértékben bízhatok benned, és bármit elmondhatok, még azt is, amiről nem tudtam, hogy szeretnék beszélni, mert azt sem tudtam, hogy van.
Tervek és gondok nélkül indultam el hozzád először, csak a kíváncsiság hajtott, hogy mit lehet kihozni az ilyen fajta találkozókból. Legalább is azt hittem.
„Mivel realistának és földhöz ragadtnak tartom magam, nyilván egy kicsit cinikusan álltam az egészhez,
Aztán hamar kiderült, hogy vannak terveim, és vannak gondok is, csak elő kell őket hozni mélyről, és el kell rajtuk gondolkodni.
Nagyon jó és találó kérdéseket teszel fel, ami ha nem is változtatja meg a teljes életem, viszont nagy mértékben viszi előre, és először úgy, hogy előttem lobognak a rövid-, közép- és hosszú távú tervek. Így sokkal könnyebb, és egyszerűbb kitartónak lenni.
Három alkalmat voltam nálad, mind a háromszor 3,5 órát ültem előtted, sírva, nevetve, elgondolkozva, meglepődve, bizakodóan, a tekintetedet fürkészve, hogy na most vajon mire gondolhatsz éppen. Mindig megkönnyebbülve, megnyugodva, és önbizalomtól kicsattanóan hagytam el a helyszínt, rengeteg pozitív érzéssel és energiával.
Szeretem, hogy lehet veled a szakmáról is beszélni, és nem kell nulláról elmagyaráznom a dolgokat, és tudsz ezzel kapcsolatban is kérdezni, tanácsokat adni, velem együtt elgondolkozni.
Szinte hihetetlen, hogy mennyire ráérzel olyan dolgokra,
- amikről még csak
- nem is beszéltünk,
- nem mutattam és azokra is,
- amikre eddig még csak gondoltam,
- de sosem mondtam őket ki hangosan.
Csakis fejlődést és előrehaladást tapasztaltam magamon, pedig konkrét célok nélkül mentem oda. Nagyon várom a további közös munkát, kíváncsi vagyok, milyen területeket fogunk még érinteni, fejleszteni, feszegetni és megoldani.”